Kellemes Ünnepeket, rendhagyó módon.

…..Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

A szomszéd ház lányai már legkevesebb ½ órája talpon vannak. Csak

Kata alszik még, mert alig egy órája jött haza. A gonosz öregembernél a krákogás kihallatszik a nyitott ablakon, villanyfény, aztán a fürdőszobában csobog a víz.

Az előszobában az unoka cipője mellett egy egész kis cipő. A fene, jóképű ez a kölyök.

Előkerülnek a nappali protézisek, fogak, szemüvegek, friss elem a hallókába is. Diszkrét kis vacak, de nagyon jó.

Kávé, cukormérés, gyógyszerek. Kicsit még ledől. Az ablak előtt szabályos ritmusban madár suhan el. Úgy tűnik, kikeltek a fiókák, etetni kell. A fű közül kukacokat vinni a tátogó csőrökbe, van itt dolog elég.

Ma a gonosz öreg ünnepel. Nem utálja a világot. Ebédre hivatalos Afimovékhoz, báránysültre. Nemsokára átmegy, meglocsolja Mirjamot, aki nevetve állja ennek a vén majomnak a buta szokásait, aki átjár hozzájuk némely napon, sötétedéskor meggyújtja a villanyt, ha hazamegy, lekapcsolja. Nézi, mikor a férjével nagy könyveket lapoznak, mormognak és bólogatnak. Szereti látni, mikor esznek, egymás ünnepi ételeit kóstolgatják és a borokat kortyolják. Aztán délután ők mennek át a vénséghez, mert olyan beiglit süt, hogy a tíz ujjukat nem győzik nyalni utána. De szép is az ünnep és a vénségnek van tokajija, a sóletművész gyengéje.

A két vénség üldögél a teraszon, kávézgatnak. Nézik a virágokat, a fekvő kutyát és a lusta macskát, amelyik egyszerűen átgyalogol rajta és nevetnek.

A Nap is ünnepien kifényesített pofával ragyog, a szomszédból lányok sivalkodása hallatszik, nevetgélés. A füvön gyerekek mászkálnak, a bokrok alján csillogó, színes papírba csomagolt csokoládényuszi ül, őrzi a tojásokat, nehogy róka vigye el. Mindenfelé vidámkodnak, nagyon kitavaszodott.

Az unoka is megjelenik, mellette egy icipicit pironkodó aprólábú és halkan köszön. Senki nem ütközik meg, fel is bátorodik, de az unoka mellől nem nagyon távolodik.

Készül az ebéd.. Egy pohárkával? Hehehe.