Jó reggelt Paraszt !

Adj Isten Roma! Hova, hova?

Csak a városba, a piacra.

Venni, vagy eladni?

Lopni, gádzsó.

Megfognak, aztán ,....

Aztán?Bevisznek azt enni adnak. Enni Gádzsó, és benn olyan kényelmesen alszom. Nem rugdal a purdé, nem rugdal az asszony és tiszta az ágy.

Szar ez, hallod!

Tudsz jobbat?

Na, gyere ülj ide. Nesze, darab kenyér, sült hurka, nézd van uborka is.

Kösz, az Isten,...Mondd Paraszt? Hogy csinálod? Miért van neked mindig, nekem soha? Aztán nem is lopsz. Hogy van ez?

Nézte a Paraszt a Romát. Ültek a fa alatt, rágtak. A szekér mellett a ló harapta a füvet, a paraszt kedvtelve nézte. Szép, bökött a roma a ló felé.

Szép. Vödröt vett le a paraszt, nyújtotta. Hozz inni, intett a kút felé

Bemerítette a bögrét, ivott, a roma is nyelte a hűs vizet. A ló pofáját

bedugta, nyakán látszott a nyeldeklés és csak a füle billent, mikor a roma megsimogatta a nyakát.

Na gyere, segíts, azt mára nem kell csórelni, nevetett a paraszt.

A Nap felhőtlenül öntötte melegét a mezőn a két emberre. Ingük kívül a nadrágon, kalapjuk egyformán vetett árnyékot az arcukra és az izzadtság cseppjei is különbséget nem téve csöppentek a földre. A paraszt hazaszólt a mobilján, hozzá má két adagot, itt a Győzi is. Mire a Nap delelőre ért, majdnem elvégezték az egész munkát. A dűlőúton asszonyok tűntek föl. Biciklin, néhány fiatal kereplő mopeddel, a nagygazdáékhoz kocsi hozta ki az embereknek a nagy fazekakat.

A földekről az emberek a fák hűse alá ültek. Marinénje is megérkezett, kosara a biciklire kötve, szedte elő az ebédet. A sűrű lebbencs illata és színe is izgató volt, a tetején úsztak a szalonnadarabok. A kosárból a petrezselymes krumplihoz

meglepetés került elő, aranyosra sütött halak. Kálmi volt a vízen hajnalba,azt jó fogása volt. Ettek és nyalogatták a szájuk szélét. A kosár még mást is rejtett, palacsinta került elő. A roma sovány nyakán csaknem látszottak a falatok, ahogy nyelt. A végére egy petpalackból sárgás, gyöngyöző hűs ital került, mert átkozott a hal a harmadik vízben.

Ültek az árnyékban. A paraszt a háta mögé bökött, ma hamar végzünk,holnapra nem tudok munkát adni, de erigy a görbe Tóthoz, mondd, hogy én küldtelek. Azt csütörtökön jöhetsz megenst. Hazafelé meg gyere be.

Ebéd után már nem volt sok dolguk, kényelmesen mozogtak. A lovat befogták, a paraszt fölült. No, beszéld meg a Tóthal, azt gyere be.

A lefelé csúszó Nappal háta mögött megmozdította a gyeplőt és a ló lassú mozgással indult a falu összebújó házai felé.

A roma átvágott a földön a szomszédban dolgozó emberek felé.

Kényelmesen lépdelt és nagyon elégedett volt a napjával. Tudta, hogy estére visz haza valamit enni.