Volt egy kis elintézni valóm

Volt egy kis elintézni valóm

Felkerekedtem és irány Kurvaország, mint szeretett miniszterelnöke nevezte.

Meleg volt, hiába a klíma, a nap csak betűz az ablakon, a hideg levegő hűti a hasat, torokgyulladást okoz és közben ülhetsz a lecsöpögött lében.

Megérkezés, végre. Látod az országot. Látod várost és igen, látod a kurvákat is. Feltűnnek a plakátok, az újságoldalakról mosolygó arcokkal, politikusok, nyilatkozók, seggnyalók. Megismered, mert a világon mindenütt egyformák. Bizonyára egyforma genetikai kódjuk van.

Fáradtan fekszem aludni. Forró a levegő, tárva az ablakok. A vasút felől hallod a sínek és kerekek beszélgetését, a váltóknál felkacagnak, hangoskodnak. Az utca elcsendesedik, már majdnem alszol,...

Megdörren a kapu, egy női hang sivít: jössz ide! Csak vakkantás a válasz. A vakkantásra harsány kuss. Felsóhajt az ember. Ennek kutya? Hm. Annyi zajjal telik meg hirtelen az éjszaka. Kehes motor köhög húzósan, majd elpihen. Az ajtó csörögve csukódik, csupa roncs a járgány. Női léptek kopognak, rekedt férfihang érdeklődik, a kaját hozod? Csicsergő válasz, de jó, hogy szólsz baszod, lépéskopogás, ajtó ki, rikoltás, hol van? A csomagtartó is hasonló hangon csattan. Kaput megjavították, már csak tompán remegnek a falak a csukódásra, nyikorgás nélkül.

A házban többeknek van kocsija, olyan is, amelyik riasztója felvisít a bekapcsolásra. És bekapcsolják. Én hallom az ablak alatt, ők az udvar belsejében nem.

Már a szellemek szétrázzák a lepedőt, de ijedten lekushadnak, a boszik seprőjüket megragadják és az égen egy sas dörmögve rikolt. A szemei villognak, mintha a belei pufognának és rikoltva közelíti a fészkét. Öt is érkezik menetrend szerint.

Elcsendesedik az „est”. Már már, mikor élesen vijjog egy sziréna. Baleset, sóhajtasz, de nem! Baszod, hát 4-5 felel neki a város különböző irányából, ez a rendőrségi váltás, vagy most rabolják az összes bankot a marhák. A vezérigazgató úr nappal már a jövő havit is ellopta, üres a safe, hacsak egy poros titkárnőt nem felejtettek ott.

Még érkezik néhány kocsi, de azok csendesebbek, a minimálbéresek járgányai csukódása halkabb. Csak a szöveg ugyanaz. A Gazsinak új a riasztója. Éles , erős, duplázó. A kurva életbe. Ezt én, a lakásban fönn.

Elalszol. Nyitott szájjal, aztán felriadsz, az odakészített poharat teljesen kiiszod.

Hajnalban fordított irányban indul újra az egész, de négy óra csend volt. Azalatt csak háromszor mentél az ablakhoz és nézte, hogy a kocsit feltörték, vagy a kerekeket, na egy kicsit szoros az éjszaka. Ez volt az első este.

Reggel úgy ébredsz, mint a kifacsart mosogatórongy, pedig már évek óta szivacsot használsz.