…......Vasárnap volt. Csendes, hűvös őszi nap.. 67 éve.

…......Vasárnap volt. Csendes, hűvös őszi nap.. 67 éve.

Délutáni csend feküdt az utcán. Senki nem járt kinn Egyedül bandukoltam hazafelé és szürke ház nyitott ablakán hallatszott a rádió. Egy közleményt olvastak fel, csak annyit értettem meg, hogy vége a háborúnak, hogy jönnek haza a katonák. Nem képzeltem el, hogy mi lesz, csak az jutott eszembe, hogy nem fogunk éjjel a pincébe szaladni, hogy nem fogjuk a messzi távolból ágyúk öblös durrogását hallani, hogy az égen nem fognak tompa dübörgéssel ezüstszínű pontok lebegni, nekem ennyi volt a háború.

Néhány házzal laktunk csak messzebb, elkezdtem szaladni. Az ajtón beesve nagyanyámnak újságoltam a hírt és együtt nevettünk, hogy most már jó lesz

Mondom, sütött az őszi nap, a macska álmodozva élvezte a sugarakat és az égen ökörnyál úszott.