…....Ma éjjel egy órával visszaállítjuk az időt.

…....Ma éjjel egy órával visszaállítjuk az időt.

Igen, de álmunkban, tehát észre sem vesszük. Mert ha ugye nem éjjel, hanem mondjuk délután 2-kor, mikor a gombapörköltet ettem a nokedlivel, tejföllel leöntve, törött borssal meghintve és a sör habja rezget a pohárban, na de éjjel?

Hol van az az idő, hogy jó volt a hosszú éjszaka? Mikor volt, hogy ha fáztam, akkor odabújtam és.....

magamra húztam a dunyhát?

Ma? Na idefigyeljetek gyerekek. Most mit tanácsoljak nektek? Jó tanács az persze mindig elkel, de az igazi a rossz példa lenne. Kéretik arrafelé nem röhögni! Neveletlenség egy öregembert kinevetni.

Annak idején esős, szeles és hideg idő volt. Nem akaródzott előbújni a nagy erőlködések ellenére sem. Elég jó megérzésem volt, bár a család mindent megtett azért, hogy ne érezzem rosszul magam. Söpörték előttem az utat, elhordták a dombokat, és én nem is nagyon köszöntem meg.

Most itt állok. Egy hatalmas óra előttem, tekerném vissza a mutatókat.

Nem érem el.

Az ég ma is felhős, felém borul, és ahogy visszagondolok az elszállt percekre,

mintha esne?

Csak néhány csepp.

A szememből.