…..Hmm. Egyszer! Az úgy volt,.....

…..Hmm. Egyszer! Az úgy volt,.....

….....Leültek egy hegyre, lábuk a Föld felé lógott és nekitámaszkodtak egy Holdnak.

…..Tudod, mikor még egész fiatal voltam, jó pár millió éve már, tagjaim bizseregtek és minden nyújtózkodásnál valamelyik kőbe botlottam, egy alkalommal, mikor egy csillagköd mögül vékony kuncogást hallottam, odanéztem.

…..Vírusos elmosolyodott, igen , ez mindig így kezdődik.

…..Nálad is?

…..Persze. Én is odanéztem.

…..Hej de jó vaknak lenni, sóhajtott az Öreg.

…..Vírusos csak legyintett, az se segít. Akkor hallod, vagy érzed az illatot,...

…..Igaz, bólogatott az Öreg. Szóval odanéztem. Vállig állt az Andromédában és sötétlő haja a Tejútban ázott, majd felseperte vele a csillagport. Zavarba jöttem, el is kaptam a tekintetem, de csak visszanéztem. Ő is rámnézett. Közelebb léptem, hogy jobban szemügyre vegyem. Csak óvatosan néztem, nehogy megriasszam, a torkom kissé kiszáradt, ujjaimmal néhány bolygót toltam arrébb, csak kíváncsi voltam, mit szól hozzá. Na és te?

…..Vírusos kicsit félrehajtott fejjel, hunyt szemmel, hogy jobban lásson, szinte suttogva mondta.

Odanéztem. Csaknem vállig ért sötétlő haja, összeseperte vele a fényeket és mikor megrázta fejét, szikrák hullottak szívemre, úgy éreztem . Körülnéztem, aztán vissza. Ő is rámnézett. Közelebb léptem, hogy jobban szemügyre vehessem. Csak óvatosan néztem, nehogy megriasszam, a torkom száraz lett, a szívem dobogott, dadogtam, valakitől kérdeztem valamit, valahogy így volt.

….. Igen, bólintott az Öreg. Arra jött Luci, csak úgy odaszólt, sziasztok és ugrált egyik csillagról a másikra. Alig értem utol, kérdeztem ismered?

Csak a válla fölött nézett vissza, vigyorogva kérdezte. Ugyan kit? Hát őt, böktem hátra az ujjammal. Ja, Lilire gondolsz? Aha! Bemutathatnál, álltam egyik lábamról a másikra. Jó, majd legközelebb, felelt Ferke. Aztán egy örökkévalóságig vártam, míg vagy néhány ezer évvel később bemutatott. Csak álltam ott, talán topogtam is, ki emlékszik rá, csak mikor Ferke hanyagul mondta, Lili, ő az Isten, akkor rámnézett és a fény a szemében,...

…..Igen, ott volt Tibor. Kérdeztem, ismered? Csak felé nézett, őt, a Zsókát? Aha! Bemutathatnál, álltam egyik lábamról a másikra. Jó, majd legközelebb, felelt Tibor. Aztán egy örökkévalóságig vártam, míg egy hét múlva bemutatott. Csak álltam ott, talán topogtam is, ki emlékszik rá, csak mikor Tibor hanyagul mondta, Zsóka ő a Vírusos akkor rámnézett és a fény a szemében,...

….. Vírusos az Öregre nézett, és amikor egymást látták, elkezdtek hangosan nevetni.