…..............Sir Robert Saundby már az első világháborúban is repült.

…..............Sir Robert Saundby már az első világháborúban is repült.

….. Abban az időben a repülőgép vászonnal bevont szárnyait még a földről is átlőtték puskával. Nem volt veszélytelen az ellenséges állások fölé merészkedni és az összekötözött kézigránátköteget az árkokra dobni.

….. Most, hogy letette a telefont, felrémlettek előtte a régi idők „játékai” és az 1943-as év augusztusa Hamburg felett. Beleborzongott. Azóta másfél év telt el. 1945 február elején járt az idő, mikor megkapta Drezda bombázására a parancsot. Nem értette. Öreg katona volt, értett a harchoz, a katonáskodás és a légiharc minden fogását ismerte. Nem látta semmi értelmét a város bombázásának. Szerette a barok művészetet, Bécsben jártában gyönyörködött az erkélyeket tartó angyalkák meztelen popojaiban és mint férfinak eszébe jutott ugyan, hogy a művész sok ropogós segget láthatott, de mint angol úriember, elhessentette a gondolatot. Különben is nős ember volt, és igen közel a hatvanhoz

….. Tehát nem értette a parancsot, mert a józan ész nem indokolta. Ezért felvette ismét a telefont, a légügyet kérte és a minisztertől a parancs megerősítését kérte. Várakoznia kellett. A Premie Jaltában tárgyalt. Bizonyára élvezettel szívta Sztálin úr pipájának kékes füstjét és pöfékelt nagy szivarjából. Mr. Roosevelt President elképzelhető bosszúságára.

Néhány óra múlva megjött a válasz. Drezdát bombázni, a terv szerint, a lehető legközelebbi időben.

….. Sir R. Saundby bólintott. Ha Mr. Churchill mondja, akkor rendben. Kiadta a parancsot. A gépeket kezdték felkészíteni, telerakták  bombákkal, üzemanyagot töltöttek és a katonák megkezdték a készülődést. Hírzárlat, kimenők megszüntetése, csend borult a hangárokra, repülőtérre. Az angol tél is szokatlanul hidegre fordult, az éjszaka ragyogó holdfénnyel borult a kontinensre, ez nem illett a tervekbe, vártak. A meteorológia előrejelzése felhők gyülekezését jósolta. Másnap szürke lett az égbolt, a megfigyelőállomások jelentették, hogy Európa felett az ég estére felhős.

….. 1945 február 13. volt. Este 7 órakkor a körletekben megszólaltak a csengők. Riadó! A felszállási parancs, a cél ismertetése. Feldübörögtek a motorok, a bombázók terhesen, lassan emelték lomha testüket és a levegőben felvették a harci alakzatot.

….. A felhők felett gépek százai úsztak a Miasszonyunk templomának tornya felé, ahol tán a történelemben utoljára szálltak fel a hangok az Úr dicséretére, kérve az áldást, kérve a megbékélés eljövetelét. Zúgott az orgona, a mester műve talán ilyen szépen még soha nem szólt.....

….. Szálltak a hangok, zúgott a lég, szálltak a gépek, zengett a lég...

.... Szálltak a hangok, zengett a lég, szálltak a gépek, zúgott a lég...

….. 1945 február 13 Este 20 óra.