...............Halogatott áttörés

...............Halogatott áttörés

.."A németeket az motiválta, hogy a sztálingrádi vereség után a kurszki kiszögellés elfoglalásával sikerülhet lerövidíteniük a frontvonalat. Erről persze – a meglehetősen jól működő szovjet hírszerzésnek hála – a Vörös Hadsereg vezérkara is idejekorán értesült. Ezt egyebek mellett az is lehetővé tette, hogy a németek többször elhalasztották a hadművelet megkezdését, mivel vártak az új fejlesztésű fegyverek hadrendbe állítására. Ezek közül a leglényegesebbek a méltán elhíresült Tigris nehéz harckocsi, illetve a Párduc típusú közepes tankok voltak. A két vereség miatt eleinte egyébként az volt az általános álláspont a náci birodalom főparancsnokságán (OKH) belül, hogy inkább védekező jellegű hadviselésre kell felkészülni. Ezt az álláspontot magáévá tette Adof Hitler is. Azonban színre lépett Erich von Manstein."

..A  tábornagy – aki a németek számára megnyerte a harmadik harkovi csatát – inkább amellett kardoskodott, hogy újabb ellencsapást indítsanak a Vörös Hadsereg ellen. Az elképzelés nagyjából ugyanaz volt, mint Harkovnál, vagyis hogy egy átkaroló hadművelet keretében vágják el a lassan újjáéledő Hatodik Hadsereget kurszki kiszögellésnél. A hadművelet terve 1943 márciusára öltött végleges formát. Eszerint Walter Model tábornagy kilencedik hadserege Orel felé, déli irányban indít támadást, míg a Hermann Hoth altábornagy vezette egységek – Erich von Manstein parancsnoksága alá rendelve – Harkov irányából indítottak volna támadást. A tervek szerint a két erő Kurszk alatt találkozott volna. innen a parancsnokok belátására lett volna bízva, hogy miként tovább. A Citadella Hadműveletnek elkeresztelt akció eredeti időpontja május 4-e volt, ám ezt – az említett haditechnikai frissítés jegyében – először június 12-re, majd július 5-re halasztották el.

.."Nem csak számbeli fölényben voltak a szovjet csapatok. Az is a kezükre játszott, hogy miután egy felderítőcsapatuk német hadifoglyokat ejtett, akik arról tájékoztatták a kihallgatóikat, hogy július 5-én pontosan kezdődik meg a kurszki áttörés. Így az oroszok hajnali két órakor megelőző csapást mértek a németekre. A tüzérségi támadás után közel két órát vett igénybe, hogy a német csapatok újjászervezzék magukat. A németek fél ötkor indították meg az első támadást. A mintegy 2700 páncélos előretörését 2000 repülőgép támogatta. A Tigrisek, a Párducok és a Ferdinánd önjáró lövegek azonban heves ellenállásba ütköztek: egy hét alatt alig 12 kilométert sikerült előrenyomulniuk. Az első nap négy áttörést kíséreltek meg, azonban ezeknek csak annyi lett az eredménye, hogy mintegy 25 ezer emberük elpusztult és 200 repülőgép, és ugyanennyi harckocsi, valamint önjáró löveg odaveszett.

..A szovjet parancsnokok hamar felismerték, hogy az egyébként félelmetes Tigrisek oldalról sebezhetőbbek, mivel ott vékonyabb a páncélzatuk. Erre a tudásra főként Prohorovka térségében volt szükség. A kurszki csatában, de talán a modern hadviselés egész történetében itt zajlott le ugyanis a legnagyobb páncélos ütközet. A Kurszktól mintegy 150 kilométernyire dél-keletre fekvő város térségében mintegy 1500 harckocsi csapott össze. A német csapatok itt is vereséget szenvedtek: nem sikerült áttörniük a szovjet vonalakat, azonban újabb 350 tankot és 10 ezer katonát veszítettek. Nem volt jobb a helyzet számukra a déli fronton sem, ahol egyébként a német hadvezetés mintegy 300 ezer embert vont össze. Orelért, illetve Harkovért folyó harcok azonban nem értek véget július 12-én: az elkeseredett ütközetek még egy hónapig tartottak: az előző várost augusztus 5-én, míg Harkovot augusztus 23-án szabadította fel a Vörös Hadsereg."

Hosszú agónia

..Egyes történészi vélemények szerint a II. világháború fordulópontja nem is annyira a sztálingrádi csata volt, hanem a kurszki ütközet. Horváth Csaba azonban még messzebb ment vissza. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem docense szerint már Moszkvánál megfordult a háború menete. Az ottani csatában bukik ugyanis meg Adolf Hitler villámháborús elképzelése. Sztálingrád, és a szintén kudarcos kurszki áttörés inkább csak egy hosszan elhúzódó végjátéknak tekinthető, amit az tett lehetővé, hogy a német csapatok vezetői, az altisztek és a tisztek is meglehetős nagy önállósággal bírtak. A kurszki kudarc okát egyébként Horváth Csaba egyebek mellett abban látja, hogy annak hiába voltak számbeli fölényben az oroszok, inkább védekezésre rendezkedtek be, és ezzel meglepték a németeket.

.."Ezt akár az is alátámaszthatja, hogy akadnak olyan hadtörténészek is, akik szerint a Tigrisek inkább védekező típusú harckocsik voltak. Ugyanakkor Horváth Csaba rámutatott, hogy a nagy áttörések élén általában nehéz harckocsik voltak. A háború egészét tekintve a kurszki vereség ellenére a Tigrisek jól beváltak, hiszen egy elveszített harckocsira tíz megsemmisített jutott. A németeknek nem sikerült Kurszknál légi fölényt sem kiharcolniuk. A docens kihangsúlyozta: a kurszki ütközet volt az utolsó igazán nagy kísérlet a német hadvezetés részéről, hogy megfordítsák a háború menetét. Miután azonban kudarcot vallottak, soha többet nem tudták már átvenni a kezdeményezést"...

..Miért Kurszk? (A Nagy Honvédö Háború Története. I. 191-

..1943 tavaszára Moszkva és Sztálingrád eleste helyett a frontvonal Leningrádtól a Fekete tengerig szinte egyenes vonalban húzódott, eltekintve Orjol-Kurszk Belgorod kiszögelést.

.. A német hadvezetésnek volt ideje kiépíteni a védelmi vonalakat, az állásokat megerősíteni a várható orosz támadások elhárítására. Ezek a támadások igen nagy kockázatokkal és áldozatokkal jártak volna, ezért a főhadiszállás nem választotta ezt az utat. A hírszerzés mestermunkája volt, hogy megtudták, a német hadvezetés Kurszk ellen összpontosítja erőit,a kiszögelés felszámolására és Orjol kiindulási körzetéből Moszkva irányába törne előre.

.." A sokszori halasztás időt adott a Vörös Hadseregnek is a felkészülésre. Ennek jegyében a várható nyári offenzíva térségében mintegy egymillió aknát ástak el, 5000 kilométer hossza és 175 kilométer mélységben alakítottak ki védelmi vonalakat. Mindezek mellett hatalmas erőt összpontosítottak a régióban. egymillió-háromszázezer embert, 3600 tankot 20 ezer tüzérségi löveget és közel 2800 harci repülőt vezényeltek át. a felkészülés nagyságát jól mutatja, hogy korabeli adatok szerint Vörös Hadsereg emberállományának 26 százaléka állomásozott a várható áttörés térségében. Ugyancsak ide vezényelték a légierő 35, míg a tankok 46 százalékát. Mindezekkel jelentős számbeli fölényt tudtak megteremteni. A németek ugyanis – a többszöri halasztás ellenére is – csak mintegy 3000 tankot, 900 ezer főnyi katonaságot és alig több mint 2000 repülőgépet tudtak összevonni. Ugyanakkor ez is mintegy a teljes német hadsereg mintegy egyharmada volt".

.."1943. július 5-12. között zajlott a II. világháború egyik legnagyobb páncéloscsatája, mely a kurszki kiszögellés elfoglalásáért zajlott. Egyes történészi vélemények szerint a Kurszknál bekövetkezett német vereség sokkal inkább volt a világégés fordulópontja, mint a szinte egységesen hangoztatott sztálingrádi csata. Ugyanakkor vannak ellenvélemények is.

..1941 júniusában a német hadvezetés úgy döntött: megtámadja a Szovjetuniót. Meglepően rövid idő alatt hatalmas területek kerültek német kézre. Azonban 1941. novemberében Moszkva alatt igen heves ellenállásba ütköztek, s vereséget szenvedtek. Ezt követte a sztálingrádi vereség. Az ottani hadműveletek 1942. augusztusától egészen 1943. februárjáig tartottak. A két vereség után, vagy két győzelem után – nézőpont kérdése – rövidebb bizonytalankodás után a Szovjetunió és a Harmadik Birodalom vezérkara egyként arra a következtetésre jutott, hogy a következő nagyobb ütközet Kurszk térségében lesz majd."

..Így, miután a „választott hadszíntér” adódott, az oroszok is ide koncentrálták erőiket. Ha focinyelven mondanám, az oroszok a hazai pálya előnyét élvezték.

.. Ilyen előzmények után április elejére a támadási terv kidolgozását a hitleri hadvezetés befejezte. Április 15-én Hitler aláírta a 6.sz. Hadműveleti parancsot. Az aláíráskor mondta: „A kurszki győzelem világító fáklya legyen az egész világ számára.”

A hadművelet a Citadella fedőnevet kapta. Az előkészületek folyamán Hitler a támadás időpontját, az önjáró, 70 tonnás Ferdinánd lövegek és a Tigris továbbfejlesztett Párduc nevű változatára várva folyamatosan módosította. Természetesen, a felkészülés idején is folytak kisebb csetepaték és egy ilyen július eleji akció folyamán elfogott katonáktól tudta meg a szovjet hadvezetés, hogy a németek július 5-én hajnalban támadnak. Az adatok a légi és más felderítési adatokkal összecsengtek. A szovjet főhadiszállás gondoskodott egy kis meglepetésről. Július 4-én éjszaka, éjfél után, mikor a német tisztek már ébredtek és öltöztek a riadóhoz, hajnali 5:30-ra, 2:20 kor megdördültek a szovjet ágyúk. Repülők százai dobták bombáikat a német állásokra, az ágyúk lövedékei szántották a földet, a meglepetésszerű támadás az elején kudarccal indult.

.. Július 5-én a korai órákban tehát megdördültek a fegyverek.