Forrás: RUBICONLINE

Szerző: Simándi Irén.

A cikk címe: A nők parlamenti választójogának története Magyarországon   1919-1945.

1937–1938
A két világháború közötti korszak utolsó választójogitörvény-javaslatának beterjesztésére 1937. december 30-án került sor, Darányi Kálmán miniszterelnök és Széll József belügyminiszter előterjesztésében.

A kormány által benyújtott törvényjavaslat talán legfontosabb kitétele a szavazás módjára vonatkozik, amelynek értelmében a választás titkos és kötelező. A javaslat szerint:

Férfiak esetében választójogot kaphat, aki 
26. életévét betöltötte,
10 év óta magyar állampolgár,
6 éve egy helyben lakik,
a 6 elemit elvégezte,
választójogot kaphat az a férfi is, aki írni–olvasni tud, családfenntartó, és háborús vitézségi éremmel vagy Károly-csapatkereszttel rendelkezik,
egyetemet vagy főiskolát végzett férfinak az állampolgárság és az egy helyben lakás cenzusának kellett eleget tennie.

Nők esetében választójogot kaphat, aki 
30. életévét betöltötte,
10 év óta magyar állampolgár,
6 éve ugyanabban a községben lakik,
a 6 elemit elvégezte,
saját vagyonából vagy keresetéből tartja el magát,
olyan férfinak a felesége, akinek van választójoga,
választójogot kaphat az a nő is, aki tud írni-olvasni, négy vagy több törvényes gyermeke van (háborúban hősi halált halt gyermek élőnek számít)
egyetemet vagy főiskolát végzett nőnek az állampolgárság és az egy helyben lakás cenzusának kellett eleget tennie.

A javaslatot a közjogi bizottság 1938. február 3-a és március 4-e között (14 ülésnapon) tárgyalta.

A közjogi testület egyebek mellett határozottan állást foglalt abban, hogy az egész nemzet részére készüljön a törvény, és azt úgy kell megszerkeszteni, hogy abban a nemzet megfontolt akarata nyerjen kifejezést és megvalósulást.

A képviselőház az általános és a részletes vitában 1938. március 23-a és április 7-e között foglalkozott a választójogi javaslattal.

Röviden idézünk Kéthly Anna egyik felszólalásából, ahol az életkori cenzus ellen sorakoztatta fel érveit: A munkásnők politikai ítélőképessége a munkában fejlődik ki, semmivel sem kevesebb, mint a tanult nőké, tehát 24, 26 vagy 28 éves korban a nők éppen olyan alkalmasak politikai döntések meghozatalára, mint 30 éves korukban.

Az 1938: XIX. törvénycikket május 5-én fogadta el a képviselőház, majd a felsőház is.

A törvény legnagyobb vívmánya a titkos választójog megvalósulása volt. Az új törvény nem adott a nőknek több jogot, mint az 1925-ös XXVI. törvény, csak a feltételrendszert módosította. A törvény második rész III. fejezete a választójogosultságot szabályozza, különbséget téve lajstromos és egyéni választójog esetében, külön a férfiak és a nők vonatkozásában. A törvényben szigorodtak a műveltségi, a vagyoni és helybenlakási cenzusok.

Lajstromos választókerületben választójoggal rendelkezik az a nő, aki 
30. életévét betöltötte,
10 év óta magyar állampolgár,
6 év óta ugyanabban a községben lakik vagy van lakása,
a népiskola 6-ik osztályát elvégezte,
saját jövedelméből vagy keresetéből tartja el magát.

A 6 elemi alól mentesül, ha írni-olvasni tud, de legalább három élő törvényes gyermeke vann és a férje rendelkezik választójoggal. (A háborúban hősi halált halt gyermeket életben lévőnek kell tekinteni.)

Aki középiskolát végzett, a 26. Életév betöltésétől, aki pedig egyetemet vagy főiskolát végzett, életkorra tekintet nélkül rendelkezik választójoggal, ha az állampolgárságra és a helybenlakásra vonatkozó cenzusok feltétele megvan.

Az egyéni választókerületben a nők esetében a főbb cenzusok megegyeznek a lajstromos szavazásnál megköveteltekkel.

*

A magyar választójog történetét tekintve az általános, egyenlő és titkos választójog az 1945:VIII. törvénycikkben valósult meg. A választójogi korhatárt nőknél és férfiaknál egyaránt 20 évben határozta meg. A törvény alkotói lényegében biztosították a választójog általánosságát, titkosságát, eltörölték kötelező jellegét és mindenfajta korábbi cenzust. Az egy helyben lakási kötelezettség csak abban jelent meg, hogy azok szavazhattak, akik 1945. szeptember 1-jén Magyarország 1937. december 31-i határán belül laktak.

...Azon megjegyzést kívánom hozzáfűzni, hogy mindezideig Magyarország eddigi legdemokratikusabb és legigazságosabb választási törvénye volt az 1945:VIII tc.

Véleményem szerint.