…....Lentről csengő kacagást hozott a szél.

…....Lentről csengő kacagást hozott a szél.

Füleltek. Egy puha hangra ismertek, ahogy az egyik mondta a másiknak. Ott állt előttem, kicsit esetlenül, kicsit félszegen, de olyan aranyos volt. Úgy szerettem volna hozzábújni, hogy vigyázzon rám, olyan erősnek láttam.

…...Kihúzta magát a két vénség. Egy köhintés után az Öreg folytatta. Látni akartam, látni a színeit, látni a formák vonalát, hallani a mozásának dallamát, a szeme csillogását és felkiáltottam: Legyen világosság!

…..akkor felragyogott a nap. Sugarai ölelték alakját, simogatták bőrét, árnyékot vetettek a hajlatok és illatok lebegtek körötte.

…..Igen. Én is néztem. Zúgott a fülem, pislogtam mikor rámnézett, és melegem lett tekintetétől.

…..és akkor azt akartam, hogy legyen hova lépnie és legyen hol elmerülni a vizekbe, és azt akartam, legyen föld a talpa alatt és legyen víz, mely öleli,...

….és lett Föld, lettek vizek és lett az ég neki.

…..Én is, én is akartam adni neki, de nem volt semmim.

…..Az Öreg csodálkozva nézett Vírusosra, hát miért nem teremtettél?

…..Én, ? Még soha nem próbáltam.

…..Próbáld meg, biztatta az Öreg és Vírusos nagyot kiáltott: Legyen....

És a két öreg körül zölden hullámoztak a virágzó bokrok, a szélben ringatództak a faágak. A levelek közt színes gyümölcsök lógtak. Madarak repkedtek egyik ágról a másikra, macska feküdt a napon és tarka tehén harapta füvet és Zsóka hajolt egy virágért......

…..Ügyes vagy! Kiáltotta az Öreg. Tenyerét nevetve csapta össze majd messze kiáltva szólt: Lilli, ugye milyen ügyesek vagyunk?

…...A két öreg birizgálta ezt a színes valamit. Fog nekik tetszeni, mit gondolsz ? Kérdezte Vírusos.

…...Adsz neki is? Csuda rendes vagy. Gyere, vigyük! És az Öreg fölkapta és vitte, napsugárból sodort láncot, hogy nyakban lehessen viselni. Robogtak a hangok irányába, vitték az ajándékot. Olyanok voltak, mint két suhanc, tavaszéjszakán, viráglopás után. A kertkapunál lesimították hajukat, ruhájukat elrendezték, mielőtt zörgettek.