Tudod te,..... ?

Reggel látsz, fésülten, rendesen öltözve megyek az iskolába. Te a másik oldalon, valahol mögöttem, félsarokra, két barátnőddel. Az egyik, igen, látták. Már több fiú is tudja, csak ti nem tudjátok. A másik, az úri kislány, a jobb emberek gyereke, aki mindig elkészíti a leckéjét, akijét érdemes lemásolni, mert biztos, hogy jó. És te, a bimbódzó, ártatlan szépség, …

Csak a hátamat látjátok, nevettek. Annyi szebb fiú van, …

Nappal van. Egy srác az iskolából. Ha meglát, köszön. Egyfelé laktok, sokszor elkísér.

Észre sem veszitek. Csak néha látjátok, hogy könyvvel a kezében mászkál. Az iskolai táncdélutánokon gyakran fölkér és csak bámul. Nem táncol jól, még titkolni sem tudja. Micsoda mafla!

Este lefekszel, leoltjátok a villanyt. Sötét. Látod a kócos fejét. Látod, hogy az utcán a fiúk csavarognak, cigaretta parazsa világítja az arcukat.

A Mafla is ott csavarog a többivel. Elalszol. Álmodban egy kutya szalad, a Mafla fütyül és a kutya repül felé, fejét áhítatosan felemeli, bolond kutya, nem is foglalkozik veled.

Reggel ébredsz. Anyád indul munkába. Te mosdasz. Anyád bosszankodva lép vissza az ajtóból hatalmas orgonacsokor lóg az ajtó kilincsén kívül. Hosszú szárú dupla, hófehér orgonák, a rövidebb dupla sötétlila szálakkal körbeölelve. Ki tudja, anyád valóban bosszús, vagy csak tetteti? Az ő lányának! Haha! Hogy múlik az idő!

Mész az iskolába. Az utcán valaki borzasztó hamisan fütyül.

. „ Orgonáknak hófehér bűvös szirma hull”

Szörnyen hamis! Hátranézel.

A Mamlasz.

Lehajtod a fejed, hajad arcodba hull és nevetsz.

Nappal van.

*

Este olvasol. Valakitől kaptál egy Courts Mahler könyvet. Micsoda marhaság, hiszen te Solohovot olvastad, te Osztrovszkijt olvastál, …..

DE édes, hiszen te Stendalt olvastál, hiszen te Paul Geraldyt olvasol, meg az Anna Kareninát, sőt, a mama nem is tudja, Madam Bovaryt Meg titokban a Dekameront és a jobb emberek lánya azt is tudja, hogy, vagy azt a másik barátnőd tudja? Hogy van Fritz Kahn, meg Kama Sutra.

A Mafla vajon hallott ilyesmiről?

*

Este van. A Mafla is olvas.Solohovot, a szérük éjszakai világát, Szimonovot, Várj reám,és egy ritkaságot, Az ezeregy éjszaka meséit. De nem azt, amelyet neked meséltek. Nem. Amit ő olvas, abban az Énekek Éneke forró szavai, Firdauszi mézes ajkairól szóló suttogások, Naszredin Hodzsa pajkos gondolatai és az arab éjek , a számum forró szele kavarog. Mohamed meleg szavai a koránból, az asszonyi szépségről, ….

Talán rád gondol a Mafla?

Éjszaka van.

Milyen meleg a takaró! A tied, az övé?

Este van.

Erről reggel nem beszélsz a barátnőkkel.

Reggel csak mentek az iskolába, látod, a Mafla is lohol, nehogy elkéssen

Délbe kedvetlenül mész haza. Magyarból akkora tököt kaptál, még az is kérdéses, hogy megbuksz. Akkor mi lesz?