Wilhelm Adam: Nehéz elhatározás.(Forrás)
Wilhelm Adam: Nehéz elhatározás.(Forrás)
...November 16-án leesett az első hó. Jeges szél süvített, átfújt a könnyű posztóköpenyeken. Remegett a katonák teste, a föld mélyedéseiben összebújva, fagyott sátorlapok alatt, a fehér hótakaró kis szigetelését kihasználva, testük csökkenő melegével óvták egymást.
Hitler elképzelése, hogy Sztálingrádot beveszik még a tél beállta előtt, nem vált. be. Attól eltekintve, hogy a városban ép ház nem volt és a falak nyílásain a szél hordta a havat, a kitört ablakok állandó huzatot okoztak, a város elfoglalása sem oldotta volna meg a fagyoskodást. Paulus harcálláspontján egy kemence még kellemes meleget árasztott, de a „tábornok” mérlegelte a helyzetet. Nem merészelt semmit. Ez a mérlegelés ugyan nem változtatott azon, hogy a háborút a németek elvesztették, de bő 300 000 ember nyomorúságos halálát és mintegy félmillió özvegyet és árvát is jelentett. Két emberen, Pauluson és Schmidten múlott 300 000 katona halála és nem akadt a környezetben egyetlen olyan főtiszt sem, aki két golyóval és kellő határozottsággal megoldotta volna a helyzetet.
*
Napok óta készültek egy orosz ellentámadásra. A légi felderítés csalhatatlanul jelzett csapatmozgásokat, minden rejtés ellenére látszott, hogy valami készül. Végül is a németeknek szakembereik is voltak, nem csak tábornokaik. Paulus mellett komoly vezérkari tisztek és képzett katonák tömege volt jelen, akik bizonyára látták a katasztrófát. A szárnyak tragikus gyengesége, mind fegyverzetbe, mind anyagi felszereltségben és emberanyagban jelentős volt. A legnagyobb baj azonban az volt, hogy Zsukov és Csujanov ugyanolyan pontosan tudták, ha nem még pontosabban. Ki is használták, ezért nem tartott néhány óránál tovább a 3. román hadsereg szétszórása és a Kalacsi hídfő elfoglalása.
Amikor november 19-én a sűrű hóesésben süvöltő szél a páncélosok dübörgő hangját hozta a szél Kalacsnál az őrök fülébe és megpillantották a páncélosok reflektorait, még integettek is, gondolván a saját csapataik. Ez tévedés volt. Így csak 15-20 percig tartott a állások felszámolása, oly gyorsan történt, hogy még jelenteni sem tudták , hogy Kalacs orosz kézen van.
*** Csak a térkép mutatta az elképedt vezérkarnak, hogy délről is zárul a gyűrű és sokan beleborzongtak annak érzésébe, hogy itt fogják végezni.
*
Gnotke, aki végigjárta Moszkváig, majd az orosz tüzérségtől űzve a kurszki sztyepéig, majd a doni pusztán aknát szedett, most Gimpffel a büntetőszázadban saroglyával hullákat hordott a fagyos gödrökbe, mély bombatölcsérbe, félálomban lépkedett. Mentek, félálómban a szokatlan csendben. Gnotke egy érintést érzett a kezén, de nem a halott keze volt, ez egy puha, női kéz volt és Gnotke ismerte ezt a kezet és már szólni akart Gimpfnek, mikor megremegett a föld. Mi ez? A földből a remegés, a kéz, …. Pauline! A föld ! Az ég!
A föld remeg! A fehér ég vörös lángban és vérben ég!
November 19-én a szovjet csapatok Sztálingrádtól északnyugatra áttörték a német csapatok vonalát, ott, ahol Gnotke állt. Állt. Az idő körülfonta és nem tudta,hogy múlik.
Felüvöltött! A kéz! Pauline!
És egy hatalmas bakancs, a halál tiport a mezőre.
Plievier: Sztálingrád
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
283390 2012.11.16. 21:49:26
16940 2012.11.16. 22:00:32
193225 2012.11.17. 11:14:26
16940 2012.11.17. 11:22:06
193225 2012.11.17. 12:08:44
180524 2012.11.17. 13:12:04
193225 2012.11.17. 13:21:07
193225 2012.11.17. 13:36:16
180524 2012.11.17. 13:47:02
16940 2012.11.17. 13:55:13
180524 2012.11.17. 13:58:38
16940 2012.11.17. 13:58:54
193225 2012.11.17. 14:01:57
283390 2012.11.17. 14:42:39
büszkén antiszemita 2012.11.21. 00:48:03